Rég nem éreztem ilyen jól magam, mint ezen a hétvégén. Természetes volt minden, a beszélgetések előbbre vittek és szóltak valamiről, volt igazi hasfogós nevetés. Olyan voltam amilyennek elképzelem magam, és amilyen szeretnék lenni mindig. Néha eszembe jut -mostanában többször- amikor Niki azt mondta, hogy "Soha ne változz meg". Nem tudom milyen voltam akkor, és azt se tudom most milyen vagyok. Azt mindenesetre érzem, hogy sokszor nem az én hangom jön ki a torkomból, és nem is azt mondom amit igazán szeretnék.
Nagy öröm újra rátalálni ilyen zenékre, hangosan éneklem a konyhában just right now. A címben szereplő furcsa szó a jóga egy változatát takarja. Nem tudom minek írok ilyen fontoskodó mondatokat egyébként, mikor csak magamnak szánom ezt a blogot. Szóval Bikram jógázok. Szólíts nyugodtan jóginak. Egészen más síkon mozgok. Megértettem az univerzumot. Semmi ilyesmiről nincs szó egyébként, csupán testmozgásnak fogom fel az egészet egyelőre, bár kis szkepticizmussal átitatva azért nyitott vagyok mindenféle keletről származó bölcseletre. Azért fénnyel nem tudnék táplálkozni. Bár ki tudja.
Ma megsirattam a barátnőmet, pár indulatos mondattal. Sajnálom, nagyon szeret és egyáltalán nem érdemelné meg, hogy goromba legyek vele. De, és itt ez a "de" sajnos. Ezt majd inkább később....most megyek egy hajóstársaság interjúrára és késésben vagyok.
